Költészet és ökológia – beszélgetés Jordán Ferenccel és Zilahi Annával
április 24 @ 7:00 du.
Hogyan ér össze az ökológia és a költészet? Mi keresnivalója van a természetnek a versekben? Milyen hagyományok (esetleges tévutak) jellemzik a természetről kialakult gondolkodásunkat? Képes a társadalom megbírkózni a kapitalizmusból fakadó feszültségekkel? Mekkora hatása van a bioszférára az ember nevű fajnak? Hogyan valósítható meg a nemnövekedés, és milyen hatása lehet a klímaképzeletre a költészetnek?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ Zilahi Anna költő és képzőművész, valamint Jordán Ferenc biológus segítségével, hiszen kettejük munkássága összeér a rendszerökológia és a hálózatkutatás kapcsán. Moderál: Bordás Máté.
A beszélgetés résztvevőiről:
Jordán Ferenc az ELTE-n szerzett biológus diplomát 1996-ban. Sok helyen dolgozott Magyarországon, külföldön pedig 5 évet töltött a Microsoft Research olaszországi intézetében, Trentoban, 1 évet Berlinben a Wissenschaftskolleg-ben. Jelenleg a Pármai Egyetemen oktat, a Nápolyi Zoológiai Állomás külsős munkatársa és csoportvezető a kolozsvári Biológiai Kutatóintézetben. Bécs mellett, Badenben él. Az utóbbi években a kutatásnál már kicsit jobban motiválja a tudománykommunikáció és az oktatás. Három magyar nyelvű könyve után a negyediket mostanában fogja befejezni, de ez már az angolul olvasó közönségnek készül.
Zilahi Anna költő, képzőművész, jelenleg a MOME doktorandusza. A bálna nem motívum című első könyve 2017-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Az extrodaesia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz című kötet társszerkesztője és – szerzője. 2019-ben Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjban részesült, 2021-ben Hazai Attila Irodalmi Díjjal jutalmazták. 2023-ban megkapta a Könyves Magazin Mastercard-Alkotótárs Ösztöndíját.
Bordás Máté költő, a Freedom egyik szervezője. Emellett doktorandusz az ELTE-n, kutatási területe a poszthumanizmus, az antropocén, a kortárs magyar líra és a líraelmélet kapcsolata.
Fotó Zilahi Annáról: Flajsz Péter / Népszava