Szinesztézia – összművészeti performansz
május 22 @ 7:00 du.
szinesztézia – ‘egy tényleges érzékelést kísérő másnemű érzet ‹pl. színek látása hangok hallatán›’; ‘e jelenséget idéző költői szófordulat’, pl. bársony nesz, vérvörös kiáltás
Élő festéssel, zenével és felolvasással vár a “Szinesztézia” összművészeti performansz.
Május 22-én Chaac, azaz Lukács Máté felel a zenei ingerekért. Ambientes, dubos stílusa Farkas Dormán és Márton Bence képzőművészek élő festésével társul.
Tovább erősítve az audiovizuális élményt felolvas Csoboth Dorka, Láng Orsolya, Nagy Hajnal Csilla, Papp-Zakor Ilka és Ráday Zsófia.
A festők:
Márton Bence grafikus- és tetoválóművész. 2025-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, diplomamunkája egy teljes hátas tetoválássorozat a hét főbűn ábrázolásával. 2015 óta tetovál, emellett pedig magántanárként segíti a művészeti pályára készülő fiatalokat. Legutóbbi kiállításai: KOROMARKET — Művészeti kiállítás és vásár, Korom cs.kiállítás (2025); ELÍZIUM — Korom Artist Run Space, csoportos kiállítás (2025).
Farkas Dormán Kolos magyar grafikusművész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett. Munkásságának középpontjában a nyomtatott grafika technikái, különösen a kollográfia és a linómetszet állnak, melyeken keresztül a mítosz, a rítus és az átalakulás témáit kutatja. Olyan kiemelkedő sorozatai, mint a Szatír-játék, a Bacchanália és a Vase Diary klasszikus motívumokat értelmeznek újra monumentális, kortárs kifejezéssel átitatott formában. Művei számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepeltek, többek között Kijevben, Tatabányán és Hódmezővásárhelyen.
A felolvasók:
Nagy Hajnal Csilla 1992-ben született Losoncon. Budapesten él a kutyájával, Zorával, a Gólya Szövetkezet tagja. Eddig megjelent kötetei: “Miért félünk az őrültektől?” (verseskötet, 2016); “Hét” (regény, 2021); “Polipfarm” (versregény, 2025); “Majdnem észszerű távolságból” (verseskötet, 2025).
Láng Orsolya (1987) Marosvásárhelyen nőtt fel, Kolozsváron tanult filmrendezést, majd a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett animációs mesterdiplomát, idén ugyanitt doktorált a kelet-európai szerzői animációk emlékezetpoétikájából. Ír és rajzol. Kötetei: “Tejszobor” (kisregény, 2015), “Bordaköz” (versek, 2016), “Pályamatricák” (útirajzok, 2020), “Személyes okok” (versek, 2021), “Ház, délután” (versek, 2024).
Ráday Zsófia 1999-ben született Miskolcon, jelenleg főleg Budapesten és Debrecenben él. Költő, szerkesztő, korrektor, az ELTE BTK doktorandusza. 2025-ben, az Okapi Pressnél jelent meg első verseskötete, “A Csendkirály győzelmi beszéde”. Sosem volt csendkirály.
Papp-Zakor Ilka (1989). Író, fordító, idegenvezető. Kötetei: “Angyalvacsora” (JAK+Prae, 2015.), “Az utolsó állatkert” (Kalligram, 2018.), “Majd ha fagy” (Kalligram, 2021.), “A hasbeszélő visszhangot keres” (Kalligram, 2024.).
Zene: Chaac