Színészportrék a 20. századból / Sinkovits Imre
szeptember 17 @ 3:00 du.
Szebényi Ágnes színháztörténész előadása vetítéssel
Sinkovits Imre
„Nagy fantáziájú, kitűnő emberábrázoló. A legváltozatosabb szerepekben is élő, hiteles ember. Szépen beszél, jól mozog. Pesti szerződésre javaslom, lehetőleg a Nemzeti Színházhoz, és tanársegédnek a főiskolára.” – írta a végzős főiskolásról jellemzésként a színészfőtanszak vezetője, Gellért Endre. Hamar beigazolódott a Mester minden szava: felejthetetlen alakításai sorával örökre beírta magát a 20. századi magyar színház- és filmtörténetbe. Mózes, Ádám, Lőrinc barát, Bódi Vencel színpadon, Dobó István az Egri csillagok regényadaptációjában, Molnár tizedes a közkedvelt Keleti Márton-filmben vagy épp Törpapa a Hupikék törpikék rajzfilmben. Rádióműsorok és szinkronstúdiók rendszeres szereplője. Univerzális és megkerülhetetlen művész. „Gyönyörű hangja emberi katedrálisként misézik”, „Sámsoni erejű óriása a magyar színművészetnek” – vallották róla pályatársak. Alakját felidézhetjük színházi előadások felvételeiről, filmekből. S ahogy Sütő András vallotta: „Rajongói nem kérhetnek tőle autogramot, de mindenkor megfürdethetik arcukat az életmű felénk áradó sugárzásában.”