A földszinten Gábor és a FreePatisson vár titeket.
És nem, nem kell ahhoz előadásra jönnöd, hogy beülj. Nyugodtan gyere be egy laptoppal, kérj egy kávét, dolgozz pár órát vagy találkozz valakivel – senki nem fog kidobni. Pont azt szeretnénk, hogy a bisztró napközben is a ház egyik találkozóhelye legyen.
Gábor vérbeli vendéglátós, és a cateringben is nagyon otthon van. Különösen sok tapasztalata van filmes cateringben: forgatásra, rendezvényre, workshopra vagy más külső helyszínre is hívható, és alapvetően abból indul ki, hogy valahogy mindent meg lehet oldani.
Sőt, a bisztró maga is programhelyszín.
Lehet benne koncertet, beszélgetést, workshopot, klubot, találkozót vagy kisebb rendezvényt csinálni, a terület 167 négyzetméter, 80-90 ember elfér.
Van egy 80 néző befogadására alkalmas színházi terünk, felszerelt fény- és hangtechnikával.
Előadások, vetítések, koncertek, beszélgetések, szakmai programok, workshopok és mindenféle más esemény otthona – a tér pedig alakítható, úgyhogy nem feltétlenül kell hagyományos színházi elrendezésben gondolkodni.
Itt játsszuk a saját programjaink egy részét, itt lépnek fel a nálunk dolgozó és hozzánk érkező társulatok, és külső programokat is szívesen fogadunk.
Van egy előadásod? Filmklubot csinálnál? Beszélgetéssorozatod van? Koncertet szerveznél? Vagy van egy ötleted, ami egyik kategóriába sem fér bele?
Keresd Juhász Bencét, a programszervezésünk vezetőjét.
Az első emeleten lakik a Keleti István Művészeti Iskola, vagyis a KIMI.
A KIMI nagy múltú művészeti iskolahálózat, ahol a színház nemcsak szakma, hanem a tanulás és a közös gondolkodás eszköze is. A FREEDOM-ban színész- és bábszínészképzésük működik – úgyhogy ha az első emeleten egyszer csak próba, beszédgyakorlat vagy egy előadás jön veled szembe, jó helyen jársz.
A második emeleten lakik a Kontakt Budapest Stúdió, Lipka Péter és Gábor Juli táncpedagógus és táncterapeuta vezetésével. A kontakt improvizáció mellett kortárs és szomatikus mozgásformákkal, testtudattal és mozgásos önismerettel is foglalkoznak.
És ami fontos: ide te is jöhetsz táncolni. Vannak kezdő és haladó csoportok, műhelyek és jam-ek – szóval nem kell profi táncosnak lenned ahhoz, hogy benézz hozzájuk.
Szintén a másodikon lakik a DramaWorks, Budapest angol nyelvű színházi és filmes közössége. Gyerekektől a felnőttekig várnak mindenkit: van náluk színjátszás, musical, filmes színészet, filmkészítés, workshop és saját előadás is – mindez angolul, nemzetközi és angol anyanyelvű tanárokkal.
Szóval ha szeretnél angolul játszani, filmezni, színpadra állni – vagy közben egyszerűen sokkal bátrabban megszólalni angolul –, hozzájuk is be lehet kapcsolódni.
És a másodikon van a Színház folyóirat szerkesztősége is.
A nagy múltú szakmai lapot ma egy fiatal csapat viszi tovább – lényegében pénz nélkül, rengeteg munkával és lelkesedéssel, mert fontosnak tartják, hogy legyen Magyarországon független színházi szakmai nyilvánosság.
Mi pedig ingyen adtunk nekik helyet a FREEDOM-ban.
Mert egy szerkesztőségnek kell egy hely, ahol össze lehet ülni. Egy asztal. Internet. Kávé. Egy ajtó, amit be lehet csukni, amikor le kell adni a következő cikket.
És mert szerintünk kell egy szerkesztőség mindenkinek, aki fontosnak tartja a szakmai kritikaÍrást.
A másodikon van egy 62 m²-es bérelhető próbatermünk is.
A terem üres, a padlót balettszőnyeg borítja, úgyhogy különösen jó próbára, mozgásra, táncra, tréningre vagy workshopra – de alapvetően bármi jöhet, amihez egy nagy, szabad tér kell.
Ha pont ilyet keresel, Sziráki Saci tudja, mikor szabad.
PESTI MAGYAR SZÍNIAKADÉMIA
A harmadik emelet leginkább a tanulásé.
Itt laknak a Freeszfe színészhallgatói, és itt kapott helyet a Pesti Magyar Színiakadémia Pál András és Felhőfi-Kiss László vezette osztálya is.
A Pesti Magyar Színiakadémia nagy múltú színészképző iskola: története egészen az 1966-ban alapított Nemzeti Stúdióig nyúlik vissza. Ma nappali rendszerű, 2+1 éves színészképzést működtetnek. A FREEDOM-ban velünk együtt tanul és próbál az egyik osztályuk.
A harmadikon van az egyik oktatótermünk is – és ebben tényleg reggeltől estig történik valami.
A Freeszfe képzéseinek és műhelyeinek jó része itt zajlik. Színház, film, írás, improvizáció, önismeret, kommunikáció és még egy csomó minden.
Vannak többéves szakmai képzéseink, rövidebb műhelyeink és workshopjaink. Vannak programjaink pályára készülőknek és már pályán lévőknek, de olyanoknak is, akiknek eszük ágában sincs színésznek vagy filmesnek állni, csak szeretnének valami újat tanulni és emberekkel találkozni.
Ezen az emeleten van a zeneszerzők terme is egy pianÍnóval, a közös konyha, és egy pici társalgó a diákjainknak.
Pontosabban: egy nagy terem, ahol mindenki együtt dolgozik.
Itt ül a Freeszfe és a FREEDOM stábja, úgyhogy általában elég nagy a nyüzsgés. Program készül, szerződés íródik, valaki éppen oktatót keres, a másik termet próbál szerezni, csörögnek a telefonok, bejönnek a diákok, oktatók, társulatok, gyakornokok.
Innen működtetjük a házat.
Ha valakit keresel közülünk, jó eséllyel itt találod.
Van a negyediken egy könyvtárszobánk is.
És ezt azért is szeretnénk megmutatni, mert azóta is sokan kérdezitek, mi lett azokkal a könyvekkel, amelyeket az egyetemfoglalás idején kaptunk tőletek.
Megvannak.
Az adományozott könyvek velünk költöztek, ma a FREEDOM könyvtárszobájában vannak, és használjuk őket.
Úgyhogy aki annak idején behozott nekünk egy könyvet: nyugodjon meg, jó helyen van.
A 2022-ben alakult fiatal, független csapat különböző színházi alkotóműhelyekből verődött össze, és saját előadásait az egyetemi és kőszínházi munkáik mellett hozza létre.
Szeretik keverni a műfajokat: előadásaikban fontos szerepet kap az improvizáció, a zene, a nyelvi játék és a klasszikus művek szabad újragondolása. Saját improvizációs sorozatuk, az Apropó minden alkalommal a nézőkkel együtt születik meg, de készítenek kötött színházi előadásokat is – ilyen például a Sohasevolt semmise, a Betiltott etűdök archívuma vagy az új, több alkotót összekapcsoló Tenfiad.
A társulat vezetője S. Papp Máté, aki nálunk tanít is: filmes és improvizációs műhelyeket vezet.
Az Imposztornak saját terme van a FREEDOM-ban: itt próbálnak, dolgoznak, és itt tartják képzéseik egy részét is.
FREEMENTAL SZOBA
Itt pszichológusaink egyéni konzultációkat és segítő beszélgetéseket tartanak.
Csendes, biztonságos tér egy olyan házban, amely egyébként ritkán csendes.
A Zenit egy független színházi alkotóközösség, amely saját előadásokat hoz létre, emellett műhelyeket és képzéseket is szervez. Fontos számukra a közösségi működés, a fiatal alkotók bevonása és az, hogy a színház ne csak előadásokból álljon, hanem találkozási, tanulási és kísérletezési lehetőség is legyen.
A FREEDOM-ban ezért nem egyszerűen vendégként vannak jelen: a ház az alkotómunkájuk egyik állandó helyszíne.
NAGYTEREM
A ház tetején van a legnagyobb termünk: 174 négyzetméter egyben.
Most próbákra, mozgásra, workshopokra, forgatásra és rendezvényekre használjuk.
De hosszabb távon mást szeretnénk vele, Egyszer ebből szeretnénk megcsinálni a FREEDOM nagy színháztermét.
Ehhez még pénzt kell szereznünk.
TARR BÉLA TEREM
Ez egy 65 négyzetméteres terem, amiből egyszer majd mozit csinálnánk, most még képzéseink vannak benne, és bérelhető is.
Nálunk a lépcsőház sem csak lépcsőhéz. Megkértünk képzőmávészeket, hogy fessenek a falakra. Ezek a fal-festmények még most is alakulnak, ha kedve van festeni, gyere!
GYŐRI MÁRTON – BEJÁRAT
Győri Márton festőművész, a kortárs magyar festészet karakteres alkotója. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Maurer Dóra tanítványaként végzett, később Keserü Ilona mellett folytatta tanulmányait.
Festészetének egyik legfontosabb eleme a szín: erős, intenzív, sokszor absztrakt képeiben a látványt elsősorban érzelmekhez kapcsolja. Munkái játékosak, energikusak és kifejezetten életigenlők; absztrakt felületei között időről időre visszatérnek kedvelt motívumai is – hajók, virágok, macskák és más figurális elemek.
Győri számára a festészet nem pusztán esztétikai kérdés: fontosnak tartja, hogy egy művész figyelje és értelmezze a világot, és legyen véleménye arról, ami körülötte történik.
SOÓS NÓRA – JEGYPÉNZTÁR, PORTA
Soós Nóra festőművész, a kortárs magyar képzőművészet karakteres alkotója. Nagyméretű, erősen színes, első pillantásra játékos és popos festményei mögött gyakran nagyon is komoly társadalmi, politikai és személyes kérdések húzódnak.
Képeit egyfajta vizuális naplóként és kordokumentumként is lehet olvasni: visszatérő motívumokon, hétköznapi tárgyakon, gyerekkori emlékeken és popkulturális utalásokon keresztül beszél arról a világról, amelyben élünk. Munkáiban fontos téma a női létezés, az anyaság, a társadalmi szerepek, a kiszolgáltatottság, a gyerekkor és a körülöttünk zajló társadalmi változások.
Festészetére egyszerre jellemző a humor, az irónia és a nagyon személyes megszólalás: a vidámnak tűnő színek és figurák mögött sokszor jóval nyugtalanítóbb történetek jelennek meg.
STARK ATTILA – BISZTRÓ BEJÁRAT
Stark Attila képzőművész, grafikus és illusztrátor, a hazai street art és underground kultúra egyik jellegzetes alkotója. Sajátos, azonnal felismerhető képi világában keveredik a képregény, a graffiti, a festészet, a humor és a groteszk.
Egyik legismertebb munkája a Kulo City, amely eredetileg a Magyar Iparművészeti Egyetemen készült diplomamunkája volt, később könyvként is megjelent, majd film is készült belőle. Kulo City egy furcsa, szemtelen és nagyon személyes városi univerzum, amely közben az ezredforduló Budapestjének és underground kultúrájának lenyomata is.
Attila fest, rajzol, illusztrál, könyveket és kiadványokat készít, nagyméretű falfelületeken is dolgozik – figurái és vizuális világa pedig az elmúlt két évtizedben a hazai alternatív kulturális közeg számos helyén felbukkant.
BEZDÁN TILLA – LIFT, FÖLDSZINT
Bezdán Tilla – TILL.ART – autodidakta képzőművész, aki elsősorban absztrakt festészettel foglalkozik. Munkáiban a színek, a gesztusok és az érzelmek kapják a főszerepet; képei nem egy konkrét történetet mesélnek el, inkább hangulatokat és belső állapotokat rögzítenek.
A festés számára az önkifejezés és az érzelmek feldolgozásának eszköze is. Akrillal dolgozik, absztrakt képeinek erejét pedig elsősorban a szabad, ösztönös festői gesztusok és az intenzív színhasználat adják.
SIBITKA PANNI ÉS BÁN GABI – harmadik emeleti lépcsőforduló
Sibitka Panni festőművész, akinek képein a hétköznapi, intim terek – fürdőszobák, csempék, tükrök, kádak – válnak egy nagyon személyes festői világ szereplőivé.
Eredetileg divattervezőként végzett, a festészetet autodidakta módon sajátította el. Képeire erős, dekoratív színhasználat, tiszta formák és határozott kontúrok jellemzők; visszatérő motívumai között a Kádár-kockák és a szocialista lakáskultúra tárgyai éppúgy megjelennek, mint a fürdőszobák intim terei.
Munkái az utóbbi években egyre személyesebb témák felé fordultak: intimitás, női szerepek, veszteség, emlékezés, önreflexió és újrakezdés jelenik meg bennük. 2023-ban a tatai zsinagógában Ének a zuhany alatt, 2025-ben a Turbinában A csapból is ez folyik címmel volt önálló kiállítása. Munkái a Ludwig Múzeumban is szerepeltek, 2026-ban pedig a Godot Art Expo franciaországi művészeti rezidenciájának egyik nyertese lett.
Bán Gabi kurátor és művészeti programok létrehozója, aki kortárs képzőművészeti projektek és közösségi művészeti programok megvalósításában dolgozik.
Kurátorként fontos számára, hogy a művek mögött meghúzódó személyes történetek és érzelmi folyamatok is láthatóvá váljanak. Ő volt többek között Sibitka Panni A csapból is ez folyik című kiállításának kurátora a Turbinában, amely a veszteség, az elengedés, az önreflexió és az újrakezdés kérdéseivel foglalkozott.
Emellett művészeti workshopokat is vezet: a Turbinában például gyerekeknek szóló, mozgást és képzőművészetet összekapcsoló alkotóműhelyt tartott.
MASZLAVÉR ZSÓFIA – negyedik emelet lépcsőforduló
Maszlavér Zsófia képzőművész, a MASZIART alkotója. Festményeinek világa erősen személyes és szimbolikus: emberi alakok, arcok, szemek, fák és organikus formák jelennek meg rajtuk, gyakran álomszerű, szürreális terekben.
Képein visszatérő téma az ember belső világa, az egymáshoz kapcsolódás, az érzelmek és a természethez való viszony. A figurák sokszor nem konkrét személyekként, inkább lelkiállapotok, kapcsolatok vagy belső folyamatok megtestesítőiként jelennek meg.
Festményeire jellemzőek az erős, tiszta színek, a hullámzó, organikus formák és a meseszerű-szimbolikus képi nyelv – egyszerre van bennük valami játékos és valami nagyon befelé figyelő.