A „Genderelmélet, biopolitika, közösség” két éves képzése négy nagy tanegységre (ún. „modulra”) bomlik, amelyek a lehető leginkább integráltan, holisztikus szemlélettel mutatják be a szexualitás és a rasszosítás kritikai elméleteit, magyarországi történeteit, lélektani valóságát és művészeti kifejeződéseit:

1. Elméleti képzés (pszichoanalízis, kritikai társadalom-, gender- és fajelmélet, dekonstrukció).

2. Politikai képzés (a kisebbségiség mint politikai és jogi kategória; aktivizmus, közösségépítés, érzékenyítés, újságírás, eseményszervezés).

3. Művészi képzés (játék- és dokumentumfilmrendezés, színház, irodalom, videó, új média).

4. Történeti képzés (a kisebbségi történetek archiválása és ennek módszertani problémái; LMBTQ+ film- és irodalomtörténet; a modern Magyarország társadalomtörténete queer fókusszal; nemzetközi szexuálpolitikai harcok a 20. sz.-ban).

A tanegységek különféle „tematikák” köré szerveződnek, amelyek 4-6 hetes időszakokat átfogva hangolják össze a 4 modult. Ebből adódóan a képzés kurzus- és projektalapú lesz, meghívott tudósok (a témák szakértői) tartanak előadásokat, gyakorló művészek, aktivisták és újságírók adnak feladatokat.

A következő tematikákkal fogunk foglalkozni:

(1) a szexualitás mint probléma; (2) gyász, melankólia, trauma: a kisebbségiség valósága; (3) akaratképzés, woke és empowerment; (4) biopolitika (a „faji háború” képzete: „meg kell védeni a társadalmat”); (5) a második és az n-edik nem: feminizmus, queer elmélet; (6) szexuális és etnikai kizsákmányolás; családi és társadalmi erőszak; (7) tolerancia és pluralizmus; (8) szexuális felvilágosítás és szexuálpedagógia.

A képzés kritikai szemlélete nem csupán a megalapozott elméleti és történeti vizsgálódást propagálja, hanem egyszersmind a cselekvés lehetőségeit és a közösségalkotás mikéntjét kívánja felmutatni. Alkotói és gondolkodói műhelyként definiálja magát, ami azt is jelenti, hogy a hallgatók igényei és érdeklődései is beleszólnak a kurzusok alakulásába, és azt is, hogy sem a szexualitás, sem a kisebbségiség, sem a politikai elköteleződés, sem pedig mindezek „esztétikája” terén nincsenek előre adott, abszolút értékei, hanem ezek közös – illetve minden hallgató számára egyéni, testre szabott – kialakításában, a közös alkotás elősegítésében érdekelt. Ezen túl figyelmet szentel annak is, hogy a képzésben résztvevőkből alkotói, akár politikai közösség jöhessen létre. De az általa nyújtott elméleti és gyakorlati felkészítés nem csupán a politikai aktivizmus terén alkalmazható eszközöket ad, hanem olyanokat, amelyek a magyar közoktatási, önkormányzati, illetve művészeti-intézményrendszeri keretek között is érvényesíthetők (pl. a kisebbségpolitikában).