„Sajnálattal remélem, miszerint ennek ellenére értesítem, hogy hidegzuhanyként ért a liftben a döntésem, de kérlek, értsd meg:
nagyon nehéz helyzetben volt a zsűri a zsűri döntése alapján, a szöveg persze nem jó, de reménykeltő,
lezártnak tekintem, nem téged, nem nyert, nem tudunk, nem jutottál, nem tudok beszélni, nem tudom,
mit akarok.
Sokat gondolok rád, és további töretlen alkotókedvet kívánok.”
Az előadás központi témája az elutasítás. Egy kicsit túl lelkes nyelvtanárt játszok, aki az órája anyagát egy gazdag visszautasító-levél gyűjtésből merítette. A szakmai keveredik a magánéletivel, a valóság a fikcióval. Felvonultatom a nemet mondás különböző módjait, a közönséget is visszautasítom több ízben, vagy felidézem a legkellemetlenebb párkapcsolati kudarcokat. Miért nem én én én én én? Vagy miért nem te te te te te? Vagy igazából nem is rólam szól?
Alkotó, előadó: Kozma Zsófi Rebeka
Fény: Szász Antal
Hang: Mózes Zoltán
Mentorok: Szabó Veronika, Hód Adrienn, Hudi László, Goda Gábor, Czirák Ádám
Külön köszönet a mentoroknak, osztálytársaimnak, Néder Panninak, Dunja Rakicnak, Kozma Györgynek, Kudron Annának, Sarah Günthernek, Berecz Zsuzsának, Vető Jánosnak és mindenkinek, aki küldött nekem leveleket.